Bűnbánati liturgia

Nagyböjti készületünket segítette a bűnbánati liturgia, amelyet a bazilikában tartottunk. Antal atya bevezető gondolatai után a fiúk szentgyónáson vehettek részt.

Fotók: Bujnovszky Tamás

Erdélyi Ádám péntek esti előadása

2014. március 28-án 20.00 órakor a Gimnázium Teleki-termében

Erdélyi Ádám

tart előadást

Lázadnak-e a robotok?

A humanoidoktól a nanorobotokig

címmel.

Erdélyi Ádám (Alpen-Adria-Universität, Klagenfurt) mérnök, informatikus-kutató a robotika
múltját, jelenét és jövőjét körüljárva mutatja be annak mibenlétét és próbál választ keresni olyan
kérdésekre, mint: „Létez(het)nek-e érző, gondolkodó gépek?”, „Sci-Fi vagy valóság?”, vagy
„Hogyan működik a kibernetikus organizmus (cyborg)?”

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

Péntek reggeli zenés ébresztő

Az aki szép, az reggel is szép,

amikor ébred még ha össze is gyűrte az ágy,

alakul még az igazi kép,

nézni szeretném a színek, meg a fény 

hogyan fonnak Rád ma új ruhát!

Az légy, aki vagy, érezd jól magad,
és ha elhajózom hosszú vizeken,
néhány kikötő még útba ejthető,
de úgyis visszaérkezel.

Lelkigyakorlatos Koktél

A mai napon a fiúknak a nagyböjti lelkigyakorlatot Titusz atya barátai, a Szent András Evangelizációs Iskola lelkes tagjai, Orsi, Éva és Ivett tartották. A sok izgalmas feladat és játék alaposan megmozgatta a fiúk képzeletét, testét, lelkét. A következő dalt, amelyet többször elénekeltünk a nap folyamán, nagyon megszerettük: 

Eljött hozzám, mikor még bűnben éltem, 

S felnyitotta a szemem.

Szolgává lett, önmagát megalázva

Bűneimért szenvedett.

refr.:

Eljöttem, hogy áldjam

Csodáljam, imádjam, 

Őt ki értem adta önmagát. 

Csodálatos Isten, dicsőséges Bárány, 

fogadd el szívem imádatát!

Nem tudom felfogni azt, 

milyen nagy volt az áldozat. 

Hívd segítségül nevét, és megmenekülsz!

Szalonnasütés

Köszönjük a Pammer családnak az isteni finom füstölt szalonnát!

Szent Benedek Atyánk ünnepe

Fotók: Horváth Tamás tanár úr

Beszámoló és még több kép az ünnepről itt található. 

Péntek reggeli zenés ébresztő

A guruló kőről énekelt, de nem a Rolling Stones tagja...

Új esti mese - Jules Verne: Kétévi vakáció

Esti ima - Remélt érzések 1868 nap múlva

Ma este újraelmélkedtük a bencés diákavatáson elhangzott ünnepi gondolatokat...

Kedves ünneplő közösség!

Kedves Fiúk!

Nem telik el annyira sok idő – ha jól számoltuk, 2020 nap – és újra itt leszünk majd ebben a körben, itt, a Bazilikában. Reméljük, hogy mindannyian, akik most jelen vagyunk, együtt, a ballagás napján.

Ugyanígy, testünket-lelkünket ünneplőbe öltöztetve, ugyanígy az oltárhoz lépve, miközben ugyanaz az orgonadarab szól, ami hamarosan felcsendül.

Azt kívánjuk, hogy azon a most még távolinak tűnő napon hálatelt szívvel léphessetek az oltárhoz, köszönetképpen, a Jóistennek szánt virággal. S ha végigtekintetek majd az itt eltöltött éveken, reméljük, a következő gondolatok is megfogalmazódnak Bennetek:

•  De jó, hogy erre a csodálatos helyre kerülhettem, és Pannonhalma a második otthonommá vált!

• De jó, hogy nem csak a barátaimmal voltam elfoglalva az osztályban, hanem mindenkire odafigyeltem! Megnyíltam nekik, s ők kezdetben észrevétlenül, majd egyre érezhetőbben gazdagítottak engem.

• De jó, hogy hagytam, hogy jó szándékkal formáljanak szüleim, testvéreim, osztálytársaim, a tanáraim és a bencések!

• De jó, hogy megtapasztalhattam a korlátaimat, s azokon belül a kiteljesedésre törekedhettem!

• De jó, hogy nem adtam fel, mikor fájó volt a szeretteim, és kínzó a lányok hiánya, s nagyok szürke a hétköznapok világa!

• De jó, hogy itt lehettem, együtt, Veletek!

Lélektől lélekig - Ármin útibeszámolója a karácsfalvi élményekről

Lélektől Lélekig

Március 8. szombat

Kora reggel 5 órakor, osztálytársam Ricsi felkeltett minket. Bár feleslegesen tette, mert pár perccel később bejött Bence tanárúr és csipás szemmel alvó osztálytársaimat is felkeltette. Ezt gyors összepakolás, ellenőrzés és az álmosság elűzése követte egy hideg vizes arcmosással. Majd háromnegyed 6 körül lementünk sorakozni az oroszlános kapuhoz. Ott beszélgettünk, kicsivel később pedig már a buszba pakoltunk be, mely csomagjainktól zsúfolásig megtelt. 6-kor elindultunk Pannonhalmáról és a faluból még láttuk a napfény első sugaraiban csillogó apátságot. Az utazás hátralévő perceit beszélgetéssel töltöttük. Pestre érve felvettük Márkot László Zoltán tanár volt osztályából. Ezek után a fáradságot már kissé kipihenve hagytuk el az ország szívét és fővárosát, Budapestet. Aznap még megálltunk Máriapócson, ahol egy kis fatemplomot és a nagy bazilikát tekinthettük meg. Ezután még megálltunk Nyírbátorban, ahol minorita templom gyönyörködtette a szemünket. A határnál köpcös, fiatal magyar határőr jött fel a buszra, aki útleveleinket megvizsgálva utunkra engedett. Az ukrán határon kicsit lassabb folyamat vette kezdetét. Mire mindenki útlevelét ellenőrizték, lepecsételték, 1 óra is eltelt, de hát végül átjutottunk. Karácsfalvára tartva sok városon mentünk keresztül, melyeknek csodálatos templomai voltak. Karácsfalvára egy földút vezetett, melyen végül szerencsésen átjutottunk. Végre elértük a Líceumot, melyet sok megpróbáltatás árán találtunk meg. A líceumba érve kiosztották a szobáinkat, és én egy eléggé vegyes szoba lakóival kerültem össze. Miután kipakoltunk és megvacsoráztunk, lehetőség nyílt a helyiekkel beszélgetni. E 2 óra hosszú beszélgetés után, mely kifizetődő és élményekben gazdag volt, este 10 órakor lefeküdtünk és elaludtunk. Az első esténk Karácsfalván.

Március 9. vasárnap

Fél 8-kor a Sztojka Rádió ébreszt minket. Álmosan kelünk fel és nem is sejtjük, hogy milyen kalandok várnak ránk. A szikrázó nap sugarai betekintenek az ablakon. Fáradtan lecammogunk az ebédlőbe és megreggelizzünk. Reggeli után kiránduláshoz készülődünk. A huszti vár romjaihoz megyünk. A buszok kint várnak minket és a karácsfalviak is jönnek velünk. Az út jól telt, sokat beszélgettünk. Kis idő múlva megérkezünk a huszti vár lábához. Gyalogszerrel tovább megyünk a vár tetejéig. Mire fölérünk, sokunkról folyik az víz, de a látvány mindent kárpótol. Miután a romjaiban is büszke várat megtekintettük, elszavaltuk Kölcsey Ferenc Huszt című versét, és a kereszt előtt elmondtuk a Himnuszt. Ezek után a huszti belvárosban kötöttünk ki. Megcsodáltuk az erődtemplomot és az esperesi templomot. Ezek után útra keltünk Felsőveresmartonba, ahol abból a nevezetes ikervízből is ittunk, melyről azt tartják, hogy aki iszik belőle, annak ikrei születnek. Valami igazság van benne, mert a falu asszonyai általában ikreknek adnak életet, bár ki tudja? A vízkóstolás után ellátogattunk Nagyszőlősre, ahol megebédeltünk. Az ebéd után visszamentünk Karácsfalvára. Ünnepi szentmise keretében vehettünk rész a Kápolna búcsúján. Ezt ünnepi vacsora követte és megkóstolhattunk egy speciális görögkatolikus egyházi ételt, melynek összetevői: aszalt gyümölcs, dió mézzel leöntve. A vacsora után az esti program fakultatív volt, majd este 10-kor nyugovóra tértünk.  

   

Március 10. hétfő

Megszokott kora reggeli keltés után, újra kirándulásba kezdünk. Ezen a napon a munkácsi várat tekintjük meg. Ahogy közeledünk a várhoz, mellettünk az ukrán hadsereg kaszárnyái, melyekben ép nagy a nyüzsgés. Pár pillanat múlva már a vár lábánál álltunk. Egy kellemes séta után megérkezünk a felvonóhídhoz. A várat szinte lehetetlen volt elfoglalni. Megnézzük az egyik bástyából a város csodás látképét, elmondjuk a Szózatot a turulmadár szobra előtt. Ezután a kis megemlékezés után elindultunk a Vereckei-hágóhoz. Busszal mentünk fel a hágó tetejére, melyről csodálatos kilátás nyílt a Kárpátokra és Kárpátalja gyönyörű vidékére. A szemgyönyörködtető látvány után megkoszorúztuk az emlékművet. Ezt ebéd követte, amely után elindultunk az Árpád-vonalhoz. Mint utóbb kiderült, a vonal atombiztos, és nem lehet elárasztani sem, mert 1-1.5 m vastag beton borítja, és a fa padlózat alatt víz folyik, mely nem csak az elárasztástól védi a vonalat, hanem ivóvizet is biztosít az erődnek. A szűk átjárókon haladtunk, míg végül eljutottunk egy egérlyukhoz hasonlító vészkijárathoz. Teljes sötétségben, összegörnyedve haladtunk a fény felé, mely egy rácsos kapun és egy vaslépcső soron keresztül a szabadból szűrődött be. A vonal megtekintését követően elmentünk a Szolyvai Emlékparkba, ahol megemlékeztünk azokról a férfiakról, akiket deportáltak, és fejet hajtottunk a siratófal előtt. Fáradtan, de örömmel tértünk vissza Karácsfalvára, mely hat napra otthonunk lett.  

Március 11. kedd

A mai napon betekinthettünk egy átlagos sztojkás napba. A reggeli után órákon vehettünk részt. A fizika óra kissé unalmas volt, mert nem nagyon értettünk belőle semmit, de azért érdekes volt. Ezt követően volt egy kis szabadidőm, melyet pihenéssel töltöttem. Ezt az ukrán nyelvóra követte, ami egy kicsit nehezen megérthető, mégis nagyon érdekfeszítő volt. Az óra második felében nekünk pannonhalmi diákoknak kellett bemutatkozni. Az órákat követően ebédeltünk, azt követően pedig bejártuk Beregszászt. A gyönyörű belvárosát röpke másfél óra alatt megtekintettük. Ezt követően egy színházi előadáson vehettünk rész, melynek címe: Az ördög három aranyhajszála. A színházi darab arról szolt, hogy hogyan lesz egy molnár fiúból király. A darab végeztével, vonattal tértünk vissza a líceumba. A vonatállomástól kellemes esti sétával tértünk vissza az iskolába. A séta után nyugovóra is tértünk.      

Március 12. szerda

Reggeli ébresztő, reggeli és felszállás a buszra. Mai napon Ungvárat nézzük meg. A vár kívülről jó állapotban van, és csodálatos panoráma nyílik rá a belvárosból. A várudvarban egy turulmadár és egy csodaszép park tárulkozik a szemünk elé. Az erődítmény belsejében rengeteg kiállítás megtekintésére nyílik lehetőségünk. Példa rá a természeti kiállítás, mely által betekintést nyerhetünk az itteni madár- vad-és halállományba. A tárlat megtekintését követően egy zenei bemutató terembe érkeztünk. Volt itt minden cselló, brácsa, hegedű és még sok más hangszer. A következő teremben ikonosztázokat és aranyozott misekönyveket nézhettünk meg. A vár meglátogatása után a belváros tárulkozott a szemünk elé. A téren megkoszorúztuk a Petőfi-szobrot, majd egy görögkatolikus misébe nyerhettünk betekintést. Ezek után lementünk és megnéztük a püspöki kriptát. Ezt egy skanzen meglátogatása követte. Barangolásunk a régi paraszti házak között visszarepített a múltba. A falumúzeum meglátogatása után ebéd és Karácsfalvára való visszautazás következett. Este eljött az 1848-as forradalom 166. évfordulójának megünneplése. Osztályunk is szerepelt a megemlékezésen. Hegedültünk, szavaltunk és verset mondtunk. Ezt beszélgetés és vacsora követte.    

Március 13. csütörtök

Reggel ismét a már megszokott rendben történt a keltés. Ezt követően reggeli, csomagolás és hosszú könnyes búcsú következett. Nagyon jó volt itt lenni. Szavakkal nem lehet leírni. Remélem, egyszer visszatérhetek ide. Itt meg kell köszönnöm László Zoltán tanár úrnak a lehetőséget, hogy erre a gyönyörű helyre eljöhettem. Búcsúnk után beszálltunk a buszba és elindultunk haza. Útközben még megálltunk egy Árpád-kori templomnál, ahol imádkoztunk a Líceum tagjaiért. Imánk után már száguldottunk is a határhoz. A határnál megtörtént egy hosszas ellenőrzés, de ezt követően szerencsésen átjutottunk. Átérve a határon jó hangulatban beszélgettünk az ott töltött 6 napról, mely után örökre a szívünkbe zártuk őket. Az úton semmi szóra érdemes nem történt, csak ültünk, beszélgettünk, filmet néztünk, aludtunk és az idő rohant velünk együtt. Háromnegyed hét körül Pesten a Népligetben megálltunk, és a társaság nagy része kiszállt. Köztük voltam én is. Így ért véget egy utazás Lélektől Lélekig.

Bárvárth Ármin
  

Futóink sikerei

Drozdík Csabi és Bodó Barnus ma futóversenyen vettek részt Tatán. A 2500 méteres távon Csabi 08:35-ös időeredménnyel (!!!) korosztáyos II. helyezést (összetettben a 3. hely), Barnus korosztályos IV. helyezést (összetettben 20. hely) ért el. Szeretettel gratulálunk a szép eredményekhez!

Képek a Szászcsávási Zenekar koncertjéről

Hálás köszönet Horváth Tamás tanár úrnak a fotókért!

A Szászcsávási Zenekar koncertje

2014. március 17-én, hétfőn 20.00 órakor a Gimnázium tornatermében

a Szászcsávási Zenekar

ad

népzenei koncertet.

Az erdélyi Szászcsáváson a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkákból és
téglavetésből élnek. A nyomorúságos körülmények közül csak a zenéléssel
lehet kiemelkedni, így a faluban sokan játszanak valamilyen hangszeren, főleg
vonós hangszereken. Csáváson ma is több zenekarra való zenész él.
Családjaik több nemzedékre visszamenően híres muzsikusok.
A Szászcsávási Zenekar repertoárja rendkívül széles, hiszen magyaroknak,
románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak, a legidősebb tagok pedig az
azóta Erdélyből javarészt kitelepült szászoknak is játszottak. Fő
hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és
általában kiváló táncosok.

A Pannonhalmán fellépő zenekar tagjai: Mezei Levente „Leves” – hegedű, Mezei Călin – hegedű, Mezei Tinka – hegedű, Mezei Ferenc „Csángáló” – kontra, Mezei Pál – harmonika, Mezei Levente – nagybőgő.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

Karácsfalvi élmények - 6. nap: Búcsú, hazautazás, Kismuzsaly, Csaroda. Tákos

Karácsfalva:

  – Ébresztő (Sztojka Rádió), reggeli 

  – érzékeny búcsú, indulás haza  

Kismuzsaly:

  – a középkori templom romjainak a megtekintése, ima

Beregszász:

  – "Barva"-szupermarket: a maradék hrivnya elköltése

Csaroda:

  – XIII. század végén épült középkori templom megtekintése

  – tornácos, zsindelyes, sisakos fa harangláb

  

Tákos:

  – református templom fa haranglábbal a XVIII. századból

  – "mezítlábas Notre Dame" - paticsfalas (cölöpök köré vert vályogból épült), zsindelytetős, 58 különböző 

     díszítésű festett mennyezeti kazettával

M3, Budapest, M1, Pannonhalma:

  – a fiúk szétszórása, hazautazás

Fotók: Horváth Tamás tanár úr, lacizoli

Fantasztikus élmény volt ez az egy hét, köszönet és áldás a vendéglátóinknak és a gazdag program szervezőinek!