2014. január 10., péntek

Péntek reggeli zenés ébresztő


"Örökké hálás leszek nekik, hogy nem bluesbanda lettek, 
mert rongyosra hallgatva azt a pár bluest, amit
csináltak, nem nagyon rúghatott volna labdába mellettük
senki… amit csináltak, nem irányzat volt, vagy stílus,
egyszerűen csak zene, ami együtt ment a szöveggel. Egyik
sem volt fontosabb. a „Kksszony lvtteszvemet” vagy az
„Ilynalynbksz” elvette az eszemet volt."
Hobo

Amikor aztán a Bummm! megjelent újra,
és sikerült egy példányt vásárolnom
belőle, lélekszakadva rohantam haza, hogy
azonnal feltegyem és végighallgassam.
Emlékszem, leírhatatlan volt a hatás, még
az én tenyérnyi hangszórós, mono, Tesla
lemezjátszómon is úgy szólt, hogy csak ültem
a készülék előtt, és egymás után háromszor
hallgattam meg.
                                     Szabó Attila (Csík Zenekar)

Sosem felejtem el, ahogy elkezdett ropogni a bakelit és
a tű találkozása, és megszólalt a Szól a rádió, komolyan
mondom, meghat ma is, ha eszembe jut ez a perc, én tényleg
akkor lettem szerelmes a zenébe... 
                                                                    Rúzsa Magdi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése