2013. november 5., kedd

Látogatás a győri Rehabilitációs Központban


Hétfő délután elkezdődtek az idei Szent Márton-hét programjai. Negyven diákkal a győri Rehabilitációs Központban (Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete) jártunk, a 7. osztályból Bodó Barnabás, Kovács Kristóf, Pammer Máté és Reményi Matyi vett részt a nem mindennapi látogatáson.

Az intézetlátogatás során rengeteg hasznos és érdekes dolgot megtanulhattunk a vakok és gyengénltók életéből. Köszönjük Jasztrabné Takács Erzsébetnek és Lőrincz Szabolcsnak az előadásokat és a bemutatókat!

S mi az, amiket kipróbálhattunk, megismerhettünk? 
(a teljesség igénye nélkül)

  • fehér bot használata
  • speciális kenyérvágó kés
  • folyadékszint-mérő
  • zárt rendszerű edények
  • percóra
  • beszélő mérleg
  • tejőr
  • tésztaszűrő
  • szimulációs szemüveg
  • hagymaszeletelő ("hagymafésű")
  • asztali szemetes
  • zoknipárosító
  • citromfacsaró
  • csúszásgátlók
  • érdes, élénk színű eszközök
  • jelölőgomb
  • beszélő számítógép, számítógépes programok
  • könyvfelolvasó
  • Braille-írás
  • szövegkiemelő, -nagyító
Megtudhattuk s rácsodálkozhattunk, hogy...
  • milyen fontos a rendrakás
  • hogyan viselkedjünk egy vak ember lakásában
  • hogyan vendégelhetünk meg egy látássérült személyt
  • milyen nehézségekbe ütközik a sütés-főzés
  • milyenek a közlekedés nehézségei (minden kereszteződést meg kell tanulni)
  • fontos a jelzőlámpák szerepe és a forgalom hangjának az ismerete
  • minden ajtót csukni kell
  • mit hová tegyek a hűtőben
  • milyenek a mosogatás nehézségei
  • milyenek a színek-árnyalatok
  • milyen nehézségei vannak egy születésétől fogva vak embernek
  • hogyan lehet vakon öltözködni, sminkelni
  • hogyan lehet a mindennapi munkákat végezni: vasalás, mosás, bevásárlás (sőt piaci bevásárlás!)
  • mennyire fontos a türelem!
  • "nagyon időigényes vaknak lenni!"
  • mi is az a rehabilitáció
Láthattunk egy Braille-írással írt Arany János verseskötetet. 
Kipróbálhattuk, hogy milyen fehét bottal közlekedni, Szeletelhettünk hagymát, és fektehettünk a rezsóra egy lábost, ami azért nem is volt olyan egyszerű csukott szemmel. Próbálkozhattunk a vakon gépeléssel is (rájöhettünk, hogy pl. az egérnek itt semmi értelme...)

Ami tényleg felejthetetlen volt, hogy diákjaink beszélgethettek vak és gyengénlátó emberekkel. Kérdéseket tehettek fel, amire igazán őszinte válaszokat kaptak. 

Köszönjük! Sokat tanultunk!

Szöveg és fotók: Horváth Tamás tanár úr








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése